Tízéves DélHír: Pásztor Bálintot kérdeztük a DélHír portálról

Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, köztársasági képviselője és parlamenti frakcióvezetője nem óhajtott élni a lehetőséggel, hogy véleményt mondjon a DélHír portálról.

Kérdésünkre azt válaszolta, nem akarja nyilatkozatával legitimálni azt a portált, amely bemocskolta őt és családját.

Válaszát természetesen tiszteletben tartjuk.

Mivel azonban nem szeretnénk, ha az olvasóink emiatt frusztráltnak éreznék magukat, az alábbiakban amolyan „hiánypótlóként” megismételjük azt az interjút, amelyet portálunk tíz évvel ezelőtt készített Pásztor Bálinttal. Ebből levonható a következtetés, mennyire vannak összhangban az akkori és a mai álláspontjai.

Tabu nélkül: Milyen párt a VMSZ, mire számíthat tőle a délvidéki magyarság?

Az utóbbi időben (is) több komolytalan és komoly, pletykaízű és elvontabb kérdést hallottam a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) kapcsolatban.

Gondoltam, csokorba szedem és felteszem ezeket a kérdéseket Pásztor Bálintnak, a VMSZ meghatározó egyéniségének, védjegyének, aki, mint tudjuk, a párt elnökségi tagja és szerbiai parlamenti képviselője.

Persze olyan témakörökről is szó esik, amelyek nemcsak a VMSZ-t, hanem az egész délvidéki magyarságot érintik.

Beszélgetőtársam rövid, tömör és közérthető válaszokkal szolgált.

1. Igaz, hogy nem vagy beszélő viszonyban az édesapáddal?

– Természetesen nem igaz.

2. Bizniszpárt-e a VMSZ?

– Természetesen nem.

3. Igaz, hogy a VMSZ-es vezetésű cégekben, intézményekben nem (vagy csak nagyon nehezen) helyezkedhet el, érvényesülhet olyasvalaki, aki nem tagja a VMSZ-nek?

– Természetesen nem igaz.

4. Igaz, hogy a délvidéki magyar médiumokban – a Délhír kivételével – az újságírók 90 százaléka VMSZ-es pártkönyvvel rendelkezik?

– Természetesen nem.

5. Mennyire érzed felelősnek a VMSZ-t a délvidéki magyarság létszámának drasztikus csökkenéséért?

– Egy mérvadó párt sem menekülhet a felelősség elől. Ez a kérdés azonban kicsit olyan, mintha arra keresnénk választ, vajon az egységes Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tehet-e arról, hogy a kilencvenes években több tízezer magyar hagyta el a szülőföldjét.

A VMSZ számos lépést tett, tesz az itteni magyarság fogyatkozásának megállítása érdekében, egyebek között az oktatás terén is, hiszen azelőtt a Vajdaságból távozó fiatalok mindössze 10-20 százaléka tért vissza. A nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala lehetővé tette, hogy ez a küzdelem erőteljesebb legyen. Például, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium működtetése és az ösztöndíjprogram kétségkívül azt a célt szolgálja, hogy minél több fiatal maradjon Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), mint az itteni magyarság kisebbségi önkormányzatának, kulcsfontosságú szerep jutott ebben a folyamatban.

Ugyanakkor a népszámlálási adatok sem nyújtanak teljesen reális képet. A 2010-es évi próbanépszámlás kérdőívén a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésnél még az állt, hogy „szerb” és „egyéb”. Határozott fellépésünknek köszönhető, hogy ez nem maradt úgy. A vajdasági magyarság fogyása vitathatatlanul gondbaejtő, de véleményem szerint, a VMSZ nélkül ez a létszámcsökkenés talán még kifejezetteb lenne.

6. Vajon a VMSZ – tekintettel a Koszovó-határozatra, illetve a Koszovó-platformra – fontolgatja-e az erőteljes küzdelmet a magyar területi autonómiáért? Követeli-e majd ugyanazokat a jogokat az itteni magyarság számára, mint amilyeneket a szerb kormány a koszovói nemzettársai számára igényel?

– A parlamentben is hangsúlyoztam, hogy nemcsak a VMSZ, hanem az egész vajdasági magyarság abszolút mértékben támogatja a koszovói szerbek autonómiája érdekében tett lépéseket. Persze logikátlanul hangzik, hogy a szerbek, mint többségi nemzet a saját államukban területi rendeződést követelnek.

Akárhogy is, a vajdasági magyarok számára lényeges, hogy a koszovói szerbek autonómiájának megvalósítására irányuló küzdelem érvényesüljön. Aki érteni szeretné, hogy ezzel mit akartam mondani, érteni is fogja.

7. Tavaly a választások után a VMSZ azzal vádolta a Demokrata Pártot, hogy súlyos választási csalást követett el a VMSZ kárára. Ennek ellenére szilárd a két párt közötti koalíciós kapocs. Ez most azt jelenti, hogy a VMSZ ezentúl nem firtatja a választási rendellenességek következményeit?

– Nem vitás, hogy megloptak bennüket. Mindjárt a választások után feljelentést tettünk. A többi a rendőrség és az ügyészség dolga. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb, ha megteremtődnek a társadalmi feltételek, állításunk bizonyítást nyer.

Tartományi és egyes helyi szinteken koalícióban működünk a Demokrata Párttal. Ugyanakkor több olyan helyi önkormányzat létezik, ahol nincs ilyen szövetség. Országos szinten nem vagyunk velük koalícióban.

Az elmúlt hat évben a VMSZ bebizonyította, hogy – bármelyik pátról legyen szó –, ha a magyar közösség érdekei úgy kívánják, nem riad vissza a konfliktus felvállalásától sem.

8. Gyűrűznek a Demokrata Párt körüli korrupciós botrányok, Dragan Đilas pártelnök üzleti tevékenységét is vizsgálják. Ha ez így folytatódik, ha pl. Oliver Dulić és más demokrata tisztségviselők börtönbe kerülnek, a VMSZ megszakítja a koalíciós megállapodást?

– Ha ilyesvalami vezető posztokat betöltő tartományi vagy helyi önkormányzati tisztségviselőkkel fordul elő, nyilván lépni fogunk. Annyit már sikerült elérni, hogy Szabadkán, a koalíciós tárgyalások során megakadályozzuk Oliver Dulić polgármesterré választását. Kiderült, hogy igazunk volt.

9. Milyen mértékben romlott az utóbbi egy évben a délvidéki magyarság közbiztonsága?

– Az egyik kérdés, ami leginkább foglalkoztatja az embereket a gazdasági helyzet alakulása, a meglevő munkahelyek megőrzése és az újak megnyitása. A másik pedig a közbiztonság. Ezen a téren az elmúlt időszakban előrelépés történt. A parlamentben sikerült kiharcolnunk, hogy az úgynevezett kis értékű lopások felső határértéke 5 ezer dinárra csökkenjen. Ez csak a küzdelmünk első fázisa volt. A következő szakaszban a zéró tolerancia bevezetésére törekszünk majd. Ennek megszavazásához azonban 121 képviselőt kell meggyőznünk.

Büntetőjogi szakemberek, kriminológusok szerint a büntetések szigorításának elrettentő hatása van.

Ami a nemzeti hátterű, magyarok ellen elkövetett incidenseket illeti, nem vagyok híve az olyan politikusi nyilatkozatoknak, hogy az ilyen esetek száma csökkent. Ezt nem lehet egyértelműen, tényszerűen megállapítani. Ami biztató jelnek minősíthető: a hozzánk forduló sértettek esetében az illetékes állami szervek reagálása komolyabb és határozottabb, mint 2-3 évvel ezelőtt.

10. Az újvidéki Zdenka Stakić bírónőt nevezték ki, hogy ítélkezzen az új temerini fiúk néven ismert magyar fiatalok ügyében, akik már közel három hónapja vizsgálati fogságban vannak. Emlékeztetőül: a hírhedt Stakić ítélte 61 éves börtönbüntetésre az öt temerini fiút. Most ismét ő pecsételheti meg magyar fiatalok sorsát. Milyen intézkedéseket tesz a VMSZ ennek megakadályozása érdekében?

– Erről nincs információm, minket senki sem keresett fel. Politikai párt egyébként is nehezen járhat el ilyen ügyben. A vádlottak védőügyvédje kérheti a bíró kizárását.

11. Mennyit ártott Kasza József a délvidéki magyarságnak?

– Amikor Kasza József a VMSZ elnöke volt, a kilencvenes években határozottan kiállt a vajdasági magyarságért. Erre a kiállásra az itteni magyaroknak szüksége volt. Ennyit mondanék…

S. Z.

(DélHír portál, 2013 januárja, fotó: vmsz.org.rs)